TESTVÉRISKOLÁNK MEGLÁTOGATÁSA KÁRPÁTALJÁN
Reggel 7 órakor indultunk el az iskola elől Kárpátaljára az edelényi iskolások egy kis csoportjával. A déli ebédünket már Munkács várának kapuja előtt fogyasztottuk el.
A MUNKÁCSI VÁR
A munkácsi vár – ukránul: Замок Паланок vagyis Palánka vár (a gyerekek már tudják, hogy miért is Palánka vár) – Kárpátalja legnevezetesebb és legszebb történelmi műemléke. Ez a vár fontos szerepet játszott a magyar történelemben is. Idegenvezetőnktől nagyon sok érdekes információt megtudhattunk a várról. Több uralkodó is lakott benne, de legismertebbek a Rákócziak. Zrínyi Ilona vezetése alatt utolsóként kapitulált a Rákóczi-szabadságharc idején. Nekünk néhány óra alatt sikerült „bevenni a várat”. Névadónk – Petőfi Sándor – is járt itt, tábla és mellszobor is őrzi emlékét. A várat börtönként is használták. Itt raboskodott többek között Kazinczy Ferenc is.
88 napon keresztül, Napóleon elől menekítve, a várban volt elrejtve a magyar Szent Korona, melyről szintén emléktábla ad információt. A honfoglalás ezeréves évfordulója alkalmából egy 33 méter magas emlékoszlopot állítottak, tetején hatalmas, kiterjesztett szárnyú, csőrében kardot tartó bronz turulmadárral. 1924- ben a csehszlovák hatóságok eltávolították a turulmadarat és lebontották az emlékoszlopot is. 2008 márciusában a szobrot visszaállították. Gyönyörű kilátás nyílik innen Munkács városára, s a Latorca folyóra. (Kinek kedve van, hallgassa meg a Rákóczi megtérése című dalt, melyben szerepel ez a folyó is!)
https://www.youtube.com/watch?v=mIdUAs_ets4
MUNKÁCS
A város neve a régi magyar Muncas személynévből való, melynek eredete a munka főnév. A sétáló utcáját jártuk végig. A kéményseprő szobránál többen is a gombjait fogdosták, remélve a szerencsét. Jártunk egy művészeti iskolánál, mely előtt Munkácsi Mihály szobra áll. Megnéztük azt az emlékművet, melyet a „málenkij robot”-ra hurcolt emberek tiszteletére emeltek és voltunk abban a görög katolikus templomban, melyben a titokzatos „torinói lepel”(Krisztus halotti leple) mását őrzik.
BEREGSZÁSZ
Beregszászon volt a szállásunk, így vacsora után esti fényekben is meg tudtuk nézni a várost.
Kárpátalján Beregszászban él a legnagyobb magyar közösség, a város magyar kulturális központ. A Beregsurány–Asztély magyar–ukrán határátkelőtől 6 km-re található. Neve a magyar berek (liget) főnévből származik, utótagja egykori szász lakosaira utal. Az ukrán elnevezés a magyarból származik: Берегове (Berehove). Beregszász keletkezéséről szól egy legenda is, amelyet tanulóink a helyszínen hallottak. A legenda szerint a környéken legeltette gulyáját egy Szász nevű csordás, és két bika összeverekedett. Patáikkal erősen feltúrták a gyepet és az egyik bika szarvával kiemelt a földből egy ládikát, mely tele volt arannyal. A hatalmas kincsből templomot építtetett a helyen, s hamarosan benépesült a környék. A templom ma is áll, a templommal szemben áll Szent István szobra.
Petőfi Sándor is megfordult a városban, s az Oroszlán Vendégfogadóban szállt meg. Ennek emlékére emléktáblát avattak az egykori fogadó épületén és szobrot is állítottak neki a korábbi Úri Kaszinó előtt.
Sétánk során megismerhettük a szerelemkövet, melyhez az új házasok látogatnak el az anyakönyvi hivatalban tett esküjük után. Fedák Sári – híres színésznő – szobránál is megálltunk, majd sétánk végén a főiskola elé értünk. A főiskola kollégiumában volt a szállásunk, de aludni csak a tanároknak lett volna kedve…!!! Az éjszakai hancúrozás 1 óráig tartott, majd lassan kidőltek a diákok is.
CSETFALVA
Csetfalva Kárpátalja délkeleti részén terül el, Beregszásztól 15 kilométernyire. A népmonda szerint nevét Árpád vezér hű alattvalójától, Csete nevű földesurától nyerte. Megfordult itt gróf Széchenyi István, aki a Tisza-szabályozás munkálatait felügyelte, illetve Móricz Zsigmond is, kinek itt volt református pap a nagyapja, s édesanyja is itt született. Az író ellátogatott Csetfalvára, helyi népdalokat gyűjtött; emlékére 1996-ban emláktáblát avattak.
Lakóinak száma jelenleg 730 fő, melynek 90 %-a magyar. Utunk során két nevezetes templomát látogattuk meg. Református temploma valószínűleg a tatárjárás után épült, de a XV. században megújították. A csetfalvai református templom legfőbb ékessége a festett famennyezet, melyet Asztalos Lándor Ferenc festőasztalos készített. Leghíresebb munkáját a Szatmár megyei Tákos községben is megcsodálhatjuk. A két templom nagyon hasonlít egymásra.
Az utóbbi években két pusztító árvizet is átélt a falu. 1998-ban és 2001 tavaszán. Ekkor majd minden otthont tönkre tett a víz. Két és fél évvel az árvíz után a házak mindegyike újjáépült és mindegyikbe be is költöztek. Az árvíz után épült az organikus építészet jegyeit magán viselő görög és római katolikus templom, melyet 2002-ben szentelték fel. A két templom egymás szomszédságában található.
MEZŐGECSE – TESTVÉRISKOLA
Kárpátaljai utazásunk utolsó állomása testvériskolánk volt, Mezőgecsén. A település Beregszásztól 10 km-re található. Közel 1000 fő a lakosok száma, melynek 85-90%-a magyar, a többi ukrán.
Külön épületben tanulnak az alsósok és a felsősök. (Így volt régen nálunk is!) A felsősök épülete a templom mellett van közvetlenül. Az iskola épülete nagyon kicsi. A termek egymásból nyílnak. Nincs tornatermük. A berendezés nagyon régi, néhány régi típusú számítógépük van. Mintha nem is a XXI. században jártunk volna!
De a fogadtatás nagyon is kedves volt. Igazgató Úr bemutatta az iskolát, majd megengedte, hogy bekapcsolódjunk a tanórákba. Az órák látogatása után a kultúrházba invitáltak bennünket, ahol hagyományőrző kis műsorral kedveskedtek nekünk.
Az ebédet egy nagyon szép fogadóban töltöttük el, majd elindultunk a határra, ahol nagyon hosszú volt a várakozás (3, 5 óra), de nagyon sok feledhetetlen élménnyel tértünk haza.