2018.11.13-14. Ukrajna-Mezőgecse:
Reggel 7 órakor indultunk el az iskola elől Kárpátaljára az edelényi iskolások egy kis csoportjával. A déli ebédünket már Munkács várának kapuja előtt fogyasztottuk el.
A munkácsi vár – ukránul: Замок Паланок vagyis Palánka vár (a gyerekek már tudják, hogy miért is Palánka vár) – Kárpátalja legnevezetesebb és legszebb történelmi műemléke. Ez a vár fontos szerepet játszott a magyar történelemben is. Idegenvezetőnktől nagyon sok érdekes információt megtudhattunk a várról. Több uralkodó is lakott benne, de legismertebbek a Rákócziak. Zrínyi Ilona vezetése alatt utolsóként kapitulált a Rákóczi-szabadságharc idején. Nekünk néhány óra alatt sikerült „bevenni a várat”. Névadónk – Petőfi Sándor – is járt itt, tábla és mellszobor is őrzi emlékét. A várat börtönként is használták. Itt raboskodott többek között Kazinczy Ferenc is.
Munkács város neve a régi magyar Muncas személynévből való, melynek eredete a munka főnév. A sétáló utcáját jártuk végig. A kéményseprő szobránál többen is a gombjait fogdosták, remélve a szerencsét. Jártunk egy művészeti iskolánál, mely előtt Munkácsi Mihály szobra áll. Megnéztük azt az emlékművet, melyet a „málenkij robot”-ra hurcolt emberek tiszteletére emeltek és voltunk abban a görög katolikus templomban, melyben a titokzatos „torinói lepel”(Krisztus halotti leple) mását őrzik.
Beregszászon volt a szállásunk, így vacsora után esti fényekben is meg tudtuk nézni a várost.
Kárpátalján Beregszászban él a legnagyobb magyar közösség, a város magyar kulturális központ. A Beregsurány–Asztély magyar–ukrán határátkelőtől 6 km-re található. Neve a magyar berek (liget) főnévből származik, utótagja egykori szász lakosaira utal. Az ukrán elnevezés a magyarból származik: Берегове (Berehove). Beregszász keletkezéséről szól egy legenda is, amelyet tanulóink a helyszínen hallottak. A legenda szerint a környéken legeltette gulyáját egy Szász nevű csordás, és két bika összeverekedett. Patáikkal erősen feltúrták a gyepet és az egyik bika szarvával kiemelt a földből egy ládikát, mely tele volt arannyal. A hatalmas kincsből templomot építtetett a helyen, s hamarosan benépesült a környék. A templom ma is áll, a templommal szemben áll Szent István szobra.
Petőfi Sándor is megfordult a városban, s az Oroszlán Vendégfogadóban szállt meg. Ennek emlékére emléktáblát avattak az egykori fogadó épületén és szobrot is állítottak neki a korábbi Úri Kaszinó előtt. Sétánk során megismerhettük a szerelemkövet, melyhez az új házasok látogatnak el az anyakönyvi hivatalban tett esküjük után. Fedák Sári – híres színésznő – szobránál is megálltunk, majd sétánk végén a főiskola elé értünk, amelyben a szállásunk volt.
Csetfalva Kárpátalja délkeleti részén terül el, Beregszásztól 15 kilométernyire. A népmonda szerint nevét Árpád vezér hű alattvalójától, Csete nevű földesurától nyerte. Megfordult itt gróf Széchenyi István, aki a Tisza-szabályozás munkálatait felügyelte, illetve Móricz Zsigmond is, kinek itt volt református pap a nagyapja, s édesanyja is itt született. Utunk során két nevezetes templomát látogattuk meg. Református temploma valószínűleg a tatárjárás után épült, de a XV. században megújították. A csetfalvai református templom legfőbb ékessége a festett famennyezet, melyet Asztalos Lándor Ferenc festőasztalos készített. Leghíresebb munkáját a Szatmár megyei Tákos községben is megcsodálhatjuk. A két templom nagyon hasonlít egymásra.
Az utóbbi években két pusztító árvizet is átélt a falu. 1998-ban és 2001 tavaszán. Ekkor majd minden otthont tönkre tett a víz. Két és fél évvel az árvíz után a házak mindegyike újjáépült és mindegyikbe be is költöztek. Az árvíz után épült az organikus építészet jegyeit magán viselő görög és római katolikus templom, melyet 2002-ben szentelték fel. A két templom egymás szomszédságában található.
Kárpátaljai utazásunk utolsó állomása testvériskolánk volt, Mezőgecsén. A település Beregszásztól 10 km-re található. Közel 1000 fő a lakosok száma, melynek 85-90%-a magyar, a többi ukrán.
Külön épületben tanulnak az alsósok és a felsősök. (Így volt régen nálunk is!) A felsősök épülete a templom mellett van közvetlenül. Az iskola épülete nagyon kicsi. A termek egymásból nyílnak. Nincs tornatermük.
A berendezés nagyon régi, néhány régi típusú számítógépük van. Mintha nem is a XXI. században jártunk volna. De a fogadtatás nagyon is kedves volt. Igazgató Úr bemutatta az iskolát, majd megengedte, hogy bekapcsolódjunk a tanórákba. Az órák látogatása után a kultúrházba invitáltak bennünket, ahol az A-komponens partneriskola megismertetése program keretében hagyományőrző kis műsorral kedveskedtek nekünk, mi pedig fotókkal illusztrálva bemutattuk az iskolánkat (történeti háttér, kultúra, társadalmi helyzet, földrajzi sajátosság), beszéltünk az iskola életről, majd egy kis táncos bemutatóval kedveskedtünk, amelybe igyekeztünk bevonni testvériskolánk diákjait is.
Az ebédet egy nagyon szép fogadóban töltöttük el, majd elindultunk a határra, ahol nagyon hosszú volt a várakozás, de nagyon sok feledhetetlen élménnyel tértünk haza.